Dunaharaszti Helytörténeti

Emléktár

Nyitva tartás:

hétfő:     10.00-12.00

               13.00-18.00

szerda:   10.00-12.00

                13.00-16.00,

valamint bejelentkezés alapján egyeztetett időpont szerint

2330 Dunaharaszti  

Fő út 152   

www.dhemlektar.hu

Telefon/fax:+36 24 260-438

Mobil: +36 30 536-9337

E-mail:dhemlektar@pr.hu

 Dunaharasztiról Történet Gyűjtemény Szolgáltatások Helytörténet

  Dunaharasztiról

 
A település területén már a kőkorszakban is éltek emberek, s mintegy 5-6000 év óta a régészeti leletek tanulsága szerint folyamatosan lakott volt.
A rómaiak idején fontos kereskedelmi útvonal vezetett át a községen. Ennek védelmére a rómaiak őrtornyot is emeltek.
A honfoglaló magyarok korán megtelepszenek a város területén,melyről egy XI. századi köznépi temető tanúskodik.

A város neve nemzetiségű eredetű. A "haraszti" név különböző változatokban (Pótharaszt, Füleharaszt, stb.) nem túl nagy körzetben megtalálható. Más források szerint nevét a Haraszti családról kapta, aki a XIII. században földesura volt a vidéknek. Első írásos emlékként egy 1270-ben kelt adománylevelet tartottak számon, de a legújabb kutatások szerint egy birtokfelsorolás 1229-ből már említi Harasztit. A település ekkor egy kisebb szigeten fekszik négy másik községgel együtt.
Haraszti fénykorát Mátyás király idején éri el. Lakossága ekkor már nem pusztán földművelésből él, jelentős az iparos réteg is.

A török időkben, az 1600-as évek elején a falu elpusztul és lakatlan hellyé válik. Újbóli betelepülése a XVII. század végén német telepesek révén történik.
A XVIII-XIX. században mezőgazdasági jellegű, németajkú kisközség, bár az 1800-as években már céhekkel és jelentős malomiparral találkozunk. Az akkor még zsilippel el nem zárt Duna ágban öt vízimalom működik.
A település újabb fejlődése a vasút [1887], illetve a HÉV-vonal [1892] megépülésével kezdődött. A századfordulón és a két világháború között kedvelt üdülő- és fürdőhelye a Budapestieknek. Az 1880-ban még mindössze 1800 lakosú kisközség lélekszáma 1930-ra már 8000 fölé emelkedik. Eközben amegszűnik a falu mezőgazdasági jellege, s egyidejűleg túlsúlyba jut a magyar nyelvű lakosság. Az ekkor történő parcellázások, villaépítések és nyaralók és tiszviselők idetelepülése nyomán növekvő község 1900-ban felveszi a Dunaharaszti nevet.
A II. világháború Dunaharasztit is erősen sújtja. A front mintegy másfél hónapig megáll a község területén, s a házainak mintegy fele elpusztul, vagy erősen megrongálódik.
Újabb csapások érték a falut. Az 1956 januári földrengés, mely századunk legnagyobb magyarországi földrengése dunaharaszti epicentrummal. Márciusban jeges árvíz érte a községet. Az októberi forradalom idején Pest megyében Szentendre mellett csak Dunaharasztin voltak fegyveres összetűzések a megszálló oroszokkal. Ennek emlékére is állított a helyi '56-os emlékbizottság emlékművet 2001-ben.

A község fejlődését azonban ezek az események nem törik meg. Budapest vonzáskörzetében a lélekszám 1960-70 között újabb 4000 fővel gyarapszik, s a település 1970-ben megkapja a nagyközségi rangot. a nyolcvanas évekre Dunaharaszti az ország negyedik legnagyobb lélekszámú községe.

Újabb nagy változást jelent a nagyközség életében a rendszerváltozás. Többé már nem a környező településeken, vagy járásközpontban döntik el, hogy milyen módon fejlődjön a település. Ez újabb nagy lehetőséget kínál, az északi határon kiépült M0-ás körgyűrű. Az új önkormányzati vezetés ezt a lehetőséget felismerve az országban az elsők között hozott létre iparterületet e jelentős közlekedési csomópont mellé. Nagy infrastrukturális beruházások kezdődtek. Mindezek következményeképpen Dunaharaszti 2000-ben elnyerte a városi rangot. Napjainkban az agglomerációs területekre történő kiköltözés folyamata zajlik, ami jelentős parcellázással, lakóépület és lakóparkok építésével jár. Ennek következtében a lakosság száma is gyarapodik. Jelenleg a lélekszám meghaladja a 17000 főt,de az üdülőtulajdonosokat és a nem állandó lakosokat is beleszámítva megközelíti a húszezer főt is.